Kálmán király uralkodása (1095-1116)

I. László trónralépése

Kálmán trónralépése

I. László királynak csak két lánya maradt. Az egyiket Jároszló rutén herceghez adta feleségül, Piroska hercegnő pedig még gyermek volt apja halálakor. Az uralkodó családnak ekkor csak két férfitagja élt, I. Géza király fiai, Kálmán és Álmos. László Álmost szánta trónörökösnek, akit e hivatásnak megfelelő nevelésben részesített, Kálmánt pedig a papi pályára állította, és zárdába küldte. Azonban olyan hirtelen halt meg, hogy erről nem tudott hivatalosan rendelkezni, így halála után, a szokásnak megfelelően az idősebbik testvér, Kálmán herceg került a trónra. Kálmán a zárdában olyan műveltségre tett szert, amelynek híre csakhamar elterjedt nyugaton, ahol a magyar királyt kora legnagyobb tudománnyal rendelkező katólikus uralkodójaként ünnepelték. Tudott írni-olvasni, és előszeretettel foglalkozott az egyházi és világi joggal. ^{Ref, 181-182. old.}

Az első keresztes hadjárat

Az első keresztes hadjárat 1096-ban kezdődött, amikor is megszámlálhatatlan tömegek, akik felvették a keresztet, a magyar területen át indultak meg kelet felé. A katonákhoz és a hitükért halni kész hívőkhöz seregestől csatlakozott mindenféle csőcselék, akik már Németországban megkezdték a gyilkolást és zsákmányolást. 1096 májusában Kálmán hadaival a határnál várta őket, és nem engedte be az országba a nagyobbrészt német fosztogatókat. Azonban annál szívesebben fogadta azokat, akik nem rabolni, hanem harcolni mentek a Szentföldre, mint Remete Pétert, vagy Bouillon Gottfried lotaringiai herceget, kíséretükkel együtt. A keresztesek egy előre megjelölt útvonalon haladtak, ahol készpénzben mindenféle eleséget vásároltak a néptől. Kálmán maga kísérte a déli határig őket, ahova november közepére az utolsó csapataik is eljutottak. ^{Ref, 183-184. old.}

Testvérviszályok

1097-ben Kálmán feleségül vette Felíciát, a normann Roger, szicíliai és calabriai herceg lányát. Roger herceg előkelő részt vállalt abban a világrendítő tusában, amely évtizedek óta folyt a római pápa és a német-római császár között. Azáltal, hogy Kálmán király az ő lányát választotta feleségül, ország-világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország külpolitikája megváltozott: felbontotta a német szövetséget, és a szentszék köré csoportosuló államok közé lépett. Ezzel természetesen magára haragította a császárt, aki támaszt és szövetségest talált Álmos hercegben. ^{Ref, 184. old.}

1098-ban Álmos fegyvert fogott bátyja ellen A két testvér hadai Várkonynál találkoztak, azonban Álmos az utolsó pillanatban visszariadt a harctól, és kegyelmét kért bátyjától. 1105 nyarán Németországba futott, hogy fegyveres segítséget kérjen a császártól, azonban a császár nem tudott segíteni, így Álmos újra bűnbocsánatért könyörgött Kálmánnál. Nemsokára lengyel földre szökött, ahol zsoldoshadat gyűjtött, akikkel betört az országba. Kálmán készenlétben várta, így a trónkövetelőnek újra kegyelmet kellett koldulnia. Kálmán mindannyiszor szívélyesen megbocsájtotta hűtlenségét. ^{Ref, 185. old.}

1108-ban Álmos újra Németországba szökött, ekkor azonban már V. Henrik ült a császári trónon, nagyratörő, kőszívű ifjú, aki saját apjával is embertelenül bánt. Nagyapja, III. Henrik hódító politikájának folytatásáról ábrándozva, készségesen megragadta az alkalmat, hogy Álmos segítségével Magyarországot megtámadja. A hódítások, amelyeket időközben Kálmán az Adriai-tenger vidékén tett is szemet szúrtak a császárnak. Így 1108-ban Henrik hatalmas haddal kísérte haza Álmost, de csak Pozsonyig jutott, majd sietett békét kötni a királlyal, aki immár negyed ízben bocsájtott meg Álmosnak. ^{Ref, 185. old.}

Barátság Bizánccal

Kálmán király mivelhogy a nyugati császárral ellenséges viszonyban állt, a keleti császárral igyekezett barátságot ápolni. A két udvar jó viszonyát 1104-ben házasság pecsételte meg. I. László király árváját, Piroska hercegnőt 16 éves korában Kálmán feleségül adta Komnénosz Elek császár legidősebb fiához és trónja örököséhez, Jánoshoz. E házasságot a magyar politika sikerének tekintették. A két udvar belső viszonya megkönnyítette Kálmánnak, hogy országa déli határait messzire kiterjessze, illetve hogy Horvátországot visszafoglalja, amely talán Álmos herceg hibájából, talán más oknál fogva időközben elveszett. Kálmán Magyarország határait a tengerig akarta kiterjeszteni. 1102-ben Zára, majd nemsokára Trau, Spalató (Split), a szigetek és az egész tengermellék a Cetináig a magyar király birtokában voltak. ^{Ref, 186-187. old.}

Kálmán király intézkedései

Kálmán különös gondot fordított az ország keleti részeinek védelmére a kunok gyakori pusztításai miatt. A horvát és dalmát területek mintájára a Király-hágón túli Erdély élére egyetlen főtisztviselőt, vajdát állított, akinek az országrész összes ispánját alárendelte. Az uralkodó szorgalmazta a lakatlan erdőségek betelepítését is, amelynek köszönhetően új falvak jöttek létre, és a telepesek a későbbi Királyföld sűrű rengetegeibe is eljutottak. Ezen intézkedéseknek köszönhetően megerősödtek Magyarország határai a keleti végeken, és Kálmán uralkodásának ideje alatt a kunok és a besenyők nem hatoltak többet az ország szívébe. Külföldi írók is elismerték, hogy ez időben Európában a legjobban kormányzott állam Magyarország volt. ^{Ref, 192. old.}

A római pápa kérésére törvényerőre emelte a papok házasságának tilalmát, illetve lemondott a főpapok kinevezésének jogáról. ^{Ref, 189. old.} Ezenkívül újraszervezte az adórendszert és a kincstár kezelését. Büntető törvényei enyhítettek a korábbi szigoron, és híres ítélete a boszorkányokról korát megelőző józanságról tanúskodott. Törvényben mondta ki, hogy a strigákról, vagyis az éjjeli boszorkányokról nem kell intézkedni, mivel ilyenek nem léteznek. ^{Ref, 191-194. old.}

A magyarság ez időben még megtartotta ősi viseletét, fegyverzetét, valamint harcmódját. Szerették az élénk színeket, és ruhájuk, keztyűjük, lábbelijük, a saru vagy csizma zöld, vörös, sárga szövetből, illetve bőrből készült. Dolmányukat nyitott mente takarta, amelyet elől gomb vagy csatt kapcsolt össze. A magyar nép fokozódó jólétét, gyarapodását és hatalmát irigyen nézték az idegen nemzetek, és ezen idők egyik cseh krónikása ezt írta Kálmán Magyarországáról: A magyar nemzet erős, gazdag, fegyverben kitűnő, és szembe mer szállni a világ bármelyik királyával. ^{Ref, 199. old.}

Családi tragédiák és Kálmán király halála

Kálmán király uralkodása végét súlyos családi viszályok mérgezték meg. Második felesége, Eufémia hűtlennek bizonyult, és szégyent hozott a királyi családra, ezért 1113-ban Kálmán hazaküldte. Nemsokára fiút szült, Boriszt, akit Kálmán király nem ismert el törvényes örökösének. E gyászos családi viszály mindinkább megmérgezte a király életét, akinek egészsége egyre romlott. Attól tartott, hogy öccse, Álmos meg fogja fosztani István herceget, első házasságából született fiát a tróntól. Ezért 1115-ben megvakíttatta öccsét, Álmost és annak gyermekét, a kis Béla herceget. ^{Ref, 199-200. old.}

Kálmán király, a nagy műveltségű uralkodó 1116. február 3-án fejezte be dicsőséges pályáját, amely a magyar birodalmat és nemzetet hatalmas léptekkel vitte előre az anyagi jólét, és a külső tekintély útjain. ^{Ref, 200. old.}