Csanád
Érdekességek, látnivalók
A mai Csanád (Nagycsanád) település Őscsanád (régi nevén Marosvár vagy Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesülésével keletkezett a XX. században.
Történelme
Görögkatólikus pártütés
1015-ban István király az államszervezés során a Temesközben ellenállásba ütközött, ahol Ajtony törzsfő és vezér a területét független fejedelemséggé szerette volna nyilvánítani. Görögkatólikus lévén, István ellen a bizánci udvarnál keresett támaszt. A bizánci birodalom az előző évtizedek során bekebelezte a bolgárok földjét és délen közvetlen szomszédjává vált Magyarországnak; területüket az Al-Duna és a Száva határolta. István bár jó viszonyt ápolt a görög udvarral, az mégis üdvözölte Ajtony azon törekvését, hogy magyar földön lehetőleg önálló és görög vallású fejedelemséget alapítson. Ajtony szívesen fogadta a görög hittérítőket, sőt görög püspökséget is alapított. István római katolicizmusa ellen a görög egyházat tűzte zászlajára, amely a görög császár fennhatóságának elismeréséhez vezetett volna. István kinevezte Gellért tudós velencei szerzetest Marosvidék püspökévé, de Ajtony nem ismerte el e kinevezést. A Maros bal partján, egy római erőd helyén várat épített, Marosvárát, tekintélyes hadsereget toborzott, és a király jogait bitorolta; az erdélyi királyi bányákból a Maroson Szegedre szállított sóra vámot vetett, vagy a szállítást teljesen megakadályozta. Később teljesen elszakadt a királytól, a görög császár hűbéresévé válva. Ref, 78-79. old.
1029-ben,
...
