Naszód

Tömeges betelepítések

Mivel a tatár pusztítás után a magyar királyság lakossága drasztikusan megfogyatkozott és hatalmas területek váltak lakatlanná, IV. Béla magyar király a legvonzóbb kedvezményekkel ösztönözte a bevándorlást. A legnagyobb arányú telepítések a német birodalom tartományaiból indultak meg, ahonnan kisebb-nagyobb rajokban folyamatosan érkeztek az új lakosok, különösen az 1259-es ínséges esztendőt követően. ^{Ref, 311. old.}

A haderő pótlása érdekében Béla ismét felvette a kapcsolatot a kunokkal, és visszahívta őket az országba. A kun bevándorlás új hulláma már szervezettebben zajlott: a jövevények apróbb csapatokban érkeztek, így könnyebben el tudták helyezni őket a puszta földeken. Az előkelő kunok földbirtokot és nemességet kaptak, a köznép pedig falvakat alapított, ahol saját törzsfőnökeik és országos vajdájuk alatt éltek. A beilleszkedés felgyorsítása érdekében a király a trónörököst, az ifjú Istvánt megkoronázta, majd a kun fejedelem lányával, a szépséges Erzsébettel házasította össze. Emellett Béla 1251-ben kiváltságlevelet adott a zsidóknak is, így jogilag egyenrangúvá tette őket a keresztény vendégnépekkel. ^{Ref, 311. old.}

A pusztítás által leginkább sújtott Erdély újjáépítését IV. Béla Lőrinc vajdára bízta, akinek feladata a szétfutott lakosság összegyűjtése és a rend helyreállítása volt. Ennek ellenére még évekkel később is maradtak néptelen vidékek, mint Naszód környéke, amely még